Nem szeretnénk mindenáron mottóval ellátni a mondanivalónkat, de ez az idézet nagyon ide kívánkozik: „The goal is to be good at business because of Facebook, not to be good at Facebook.” Tehát: nem az a lényeg, hogy profik legyünk a facebookolásban, hanem az, hogy építsük a saját üzletünket a Facebook segítségével. Ezt érdemes észben tartani. (Az idézet az egyik vezető közösségimédia-platform létrehozójától, az ArgyleSocial-tól származik.)

A Facebook: múlt, jelen, jövő

A Facebookot mindenki ismeri:

• Tudja, hogy világszerte több mint 900 millió aktív felhasználóval rendelkezik (az már közhelyszámba megy, hogy „ha a Facebook egy külön ország lenne, a világon a 3. legnagyobb lenne”), és Magyarországon is csaknem négymillió felhasználója van már;
• Látta a filmet;
• Tudja azt is, hogy a film Trent Reznor és Atticus Ross által komponált zenéje Oscart kapott 2011-ben;
• Tudja, hogy Zuckerberg most nősült és hogy magyar pulikutyája van (a képen a kiskutya Marké, a nagy a kutya anyukája).

Tudja ugyanakkor azt is, hogy

• Zuckerberg egy zseni, méghozzá egy félig-meddig autista, öntörvényű, összeférhetetlen és nehezen kezelhető zseni, ennek minden előnyével és hátrányával – és az, hogy a Facebook egy rendkívül profitábilis vállalkozás, nem neki, hanem Sheryl Sandberg COO-nak köszönhető;
• Néhány hete volt a Facebook nyilvános részvénykibocsátása, és az első időszak tapasztalatai korántsem pozitívak;
• A Facebook-társalapító Eduardo Savarin lemondott amerikai állampolgárságáról, nyilvánvalóan „adóoptimalizálási” céllal – ami szintén nem jó PR a Facebook számára.

Az előző posztban már találgattunk a Facebook jövőjével kapcsolatban – most csak annyit, hogy lélegzetvisszafojtva várjuk, mi lesz hosszú távon az őrült zseni (Zuckerberg) és az üzleti zseni (Sandberg) együttműködéséből.

Szerinted hol tart a Facebook öt év múlva? Szavazz lapozás után!

A Facebook és a vállalati szféra: kinek való, mire jó?

A Facebook ma a közösségi médiában megjelenni kívánó cégek számára is szinte megkerülhetetlen, hiszen a Facebook felhasználói a legaktívabbak, legérdeklődőbbek. Ezzel együtt fel kell tenni a kérdést: kinek (milyen cégeknek) lehet hasznos a Facebook és kinek nem?

Erre a kérdésre egészen rövid válasz adható: bármilyen cégnek, amelynek a célcsoportja elérhető a Facebookon. Az előző posztban már leírtuk: „általánosságban elmondhatjuk, hogy a cégek számára is a Facebook tűnik a legjobb választásnak, ha közösségi médiában gondolkoznak – kivéve, ha megbízható adatok támasztják alá ennek ellenkezőjét.”

No és mire jó a Facebook?

• A célcsoportunkkal való kapcsolatteremtés és aktív információcsere, beszélgetés eszköze lehet.
• Lojális és aktív felhasználói közösséget hozhatunk létre a Facebookon, jóval kötetlenebb, személyesebb formában, mintha a saját weboldalunkat használnánk erre a célra.
•  Az általunk létrehozott egyéb tartalmakat (pl. a blogunkat vagy a saját weboldalunkat) is „reklámozhatjuk” a Facebookon.
• És végül, de nem utolsósorban: üzleti lehetőségeket is találhatunk cégünk számára.

Az alapok, avagy Facebook 101

Először is, hogyan jelenjünk meg a Facebookon? Profilunk legyen vagy oldalunk, esetleg indítsunk csoportot?

• A profil cégek számára könnyen kizárható, hiszen ez (elvileg) csak magánszemélyek számára nyitott. Ezzel együtt, mielőtt akár oldalt, akár csoportot hozunk létre a Facebookon, létre kell hoznunk egy felhasználói profilt is, hiszen ez előfeltétele az oldal vagy csoport elindításának. Itt fontos elmondani, hogy lehetőség szerint ne keverjük a privát profilunkat az üzletivel, hisz elég rosszul veszi ki magát, ha üzleti partnereink a nyaraláson készült fürdőgatyás képeinket kénytelenek bámulni.
• A csoport azonos érdeklődésű emberek összefogására szolgál, és általában zártkörű, meghívásos alapon működik. Ilyen lehet például egy egyetemi évfolyam csoportja, ahol a különböző tananyagokat és a vizsgákkal kapcsolatos tapasztalatokat osztják meg egymással a hallgatók, vagy nagyon specifikus B2B példát említve akár a vegyszeres növényvédelemmel foglalkozó egyesült királyságbeli szakemberek csoportja. Látható, hogy egy Facebook-csoport is hasznos információkkal szolgálhat egy cég számára, de saját közösségimédia-jelenlétének nem ez a legideálisabb formája.
• Marad tehát az oldal: erről az alábbiakban írunk bővebben.

Vállalati Facebook-oldalunk létrehozásakor a legelső fontos teendők a következők:

• A Névjegy (Info Tab) az első, amit ki kell tölteni. A Névjegy (Leírás, Általános információk, stb.) lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk cégünket a facebookos közönségnek. Érdemes a lényeges információkra szorítkozni, mint például arra, hogy mivel foglalkozik a cég, mely piacokon van jelen, hány embert foglalkoztat, és (nagyon röviden) kitérni arra, miért érdemes pont ezt a céget választani. Ajánlatos persze megadni a céges honlap elérhetőségét, esetleg infovonalat, központi e-mailt is azoknak, akik netán több információt szeretnének – jó példa erre a Syngenta Névjegye.
• A Profilkép fog megjelenni a keresőben, illetve a cég által jegyzett posztok, hozzászólások mellett. Érdemes a céges logót használni erre a célra, de vegyük figyelembe azt is, hogy a profilkép mérete igencsak korlátozott (normál méretben 180x180 pixel, bélyegképként viszont mindössze 32x32 pixel), ráadásul sokszor kicsinyítve jelenik meg. Tehát ha netán túl nagy/részletes/erőteljesen elnyújtott céglogónk van, más megoldást kell találnunk, ami lehet a logo egy tipikus részlete (például egy ikon, mint a Maersk esetében) vagy a cégünkre jellemző bármilyen, kis méretben is „működő” kép. 
• A rövid bemutatkozó (Short Blurb) a profilképünk alatt jelenik meg: ez egy kb. egymondatnyi lehetőség arra, hogy bemutassuk a cégünket. Ide érdemes írni a cégszlogenünket vagy akár egy összeszedett, tömör mondatot arról, kik vagyunk, és mivel foglalkozunk – jó példa olvasható erre a PricewaterhouseCoopers oldalán.

Itt érdemes beszélni az Idővonalról is (Timeline), amely 2012 áprilisa óta a cégek számára kötelező formátum, de magánszemélyek is választhatják.

• A legszembetűnőbb változás talán a Borítókép (Cover Photo) megjelenése, amely kiváló image-építő lehetőség.  Mérete természetesen kötött (851 x 315 pixel), és nem helyezhető el rajta reklám, elérhetőség vagy bármiféle felszólítás – de igazából nem is erre való. A Maersk például kiválóan kihasználja ezt a lehetőséget: a rajongói által készített képeket gyűjt az Instagram-ről, aztán megszavaztatja a rajongókat a Facebookon, hogy melyik legyen a következő hónap borítóképe.
• A másik fontos változás maga az Idővonal: lehetőség van arra, hogy a cég fontos eseményei (alapítás, új üzletágakba való belépés, akvizíciók, tőzsdére vitel, bizonyos szintű forgalom vagy ügyfélszám elérése, stb.) időrendi sorrendben jelenjenek meg – ezek a „mérföldkövek” (Milestones). Itt már egészen tisztességes méretű képeket tölthetünk fel (843 x 403 pixel), érdemes is ezt kihasználni. A posztok ugyanakkor „kitűzhetők”, tehát lehetőség van arra, hogy egyes fontosabb posztok hosszabb ideig (maximum 7 napig) láthatók legyenek felül, ne „süllyedjenek el” a hírfolyamban.
• Az Idővonal formátum lehetőséget nyújt arra is, hogy a korábbinál több alkalmazást és fület (tabot) használjunk az oldalunkon, összesen legfeljebb 12-t, ráadásul a Fényképeket leszámítva ezeknek a sorrendje tetszőlegesen változtatható.
• Érdekes információ, hogy az Idővonal bevezetése nagymértékben növeli a felhasználói aktivitást, ráadásul ez még 2012 márciusi, tehát az Idővonal kötelezővé tétele előtti adat.

Végül, itt kell megemlíteni az egyedi Facebook-URL-t (internetcímet) is. A Facebook alapesetben egy véletlenszerűen generált URL-t rendel hozzá az oldalunkhoz, amelynek az égvilágon semmi köze sincs a cégünk nevéhez – ki szeretné, ha a cége a http://www.facebook.com/page/xkh879626/ (kitalált példa, természetesen) internetcímen lenne elérhető? Szerencsére azonban van lehetőség ennek testre szabására is, itt. 

Hogyan szerezzünk rajongókat…

Ez a sikeres Facebook-jelenlét alapfeltétele: ha nincsenek rajongóink (akik lájkolták az oldalunkat), akkor nincs Facebookos célközönségünk, egyszóval a levegőbe beszélünk. Tehát rá kell venni az embereket (leginkább a célcsoportunkhoz tartozókat, persze), hogy nézzék meg az oldalunkat, és hogy lájkolják is azt. Hogyan csináljuk ezt?

Legelőször is, tudomást kell szerezniük arról, hogy elindult az oldalunk a Facebookon. Ezt a tényt propagálhatjuk offline reklámjainkban (ha van olyan), prospektusainkban, akár a saját névjegyünkön vagy bármilyen más céges anyagunkon (pl. prezentációink, ajánlataink lábjegyzeteként), de legalább ugyanilyen fontos az, hogy a honlapunkon, e-hírleveleinkben is megjelenjen az információ.

Másodszor, ha már rátaláltak az oldalunkra, okot kell adnunk nekik arra, hogy a rajongóinkká váljanak. (Ne felejtsük el, hogy a lájkolás publikus, tehát az illető a Facebook nyilvánossága előtt vállalja, hogy a rajongónk – és erre nem is olyan könnyű rávenni az embereket.) Milyen eszközökkel vehetjük rá arra, hogy a rajongónk legyen? 

• Ígérhetünk neki exkluzív tartalmat: megoszthatunk vele például a szakmába vágó anyagokat, videókat – lehetőleg olyanokat, amelyek nem vagy csak nehezen elérhetőek mások számára.
• Nyújthatunk neki egyedi márkaélményt: megmutathatunk neki olyan anyagokat, információkat a cégről, amelyek egyrészt érdekesek lehetnek számára, másrészt természetesen tovább erősítik a cégünk üzenetét. Akár be is vonhatjuk őket a cég életébe, például azzal, hogy kikérjük a véleményüket egy új termékünkkel, szolgáltatásunkkal kapcsolatban. 
• És ki is dolgozhatunk neki egyedi ajánlatokat: időszakos akciókat, promóciókat, amelyek csakis és kizárólag a Facebookos rajongótáborunk számára elérhetők. Ezek lehetnek akár apróságok is, mint pl. egy, a cégünk logójával ellátott bögre, sapka vagy póló, az a lényeg, hogy csak a Facebookos közönség számára legyen elérhető.

…és hogyan tartsuk meg őket?

Facebookos rajongótáborunk, ha már létrejött, egy állandóan mozgásban levő társaság. Mindig jönnek újak, és mindig lesznek, akik lemorzsolódnak – utóbbit célszerű minimalizálni, hiszen hosszú távon nem feltétlenül az új, hanem a régóta meglevő, lojális rajongók jelentik az igazi értéket a cég számára. Ha viszont a Facebook oldalunkat unalmasnak, vagy netán túlzottan is önreklámozónak találják, nem lesz okuk a maradásra.

Mik lehetnek a rajongók megtartásának eszközei?

• Először is, a releváns tartalom: olyan tartalmak, amelyek a rajongóink érdeklődésére tarthatnak számot, ugyanakkor van némi közük a cégünkhöz, üzletünkhöz is. Ha például a cégünk irodai légkondicionáló rendszereket forgalmaz, szerel fel és javít, akkor nem feltétlenül a fan-coil rendszerek technikai paramétereiről kell lelkendező posztokat írnunk, hanem indulhatunk messzebbről, a kellemes irodai környezet és az ergonómia – vagy akár kicsit még messzebbről, az irodai humor világából.
• Másodszor, a lehetőség szerint változatos tartalom (linkek, képek, videók, prezentációk, stb.). Ha folyton csak linkeket posztolunk mindenféle megjegyzés és kérdés nélkül, az olyan, mintha egy gép kezelné az oldalunkat – a rajongóink viszont hús-vér emberekkel szeretnének kapcsolatot teremteni.
• Harmadszor, posztoljunk rendszeresen, de ne túl gyakran – a túl gyakori posztolás nehezen követhető, ráadásul nehéz valóban releváns tartalmakat nyújtani túl gyakran, és a végén még spamszaga lesz a dolognak. Az ideális posztolási gyakoriság természetesen függ a kategóriától, amelyben működünk, a konkurenciától és a rajongótábor igényeitől – ezt érdemes minél előbb kialakítani.
• Negyedszer, az odafigyelés: ha kérdést tesznek fel, válaszoljunk mielőbb. Ha panaszkodnak, orvosoljuk a sérelmet, amint lehet. Ha lehetetlent kérnek, amelynek teljesítése objektív okok miatt nem lehetséges, legalább fejezzük ki sajnálatunkat, és javasoljunk valamilyen alternatívát.
• Végül: legyünk interaktívak: kérdezzünk, és reagáljunk is a válaszokra, ha mással nem is, legalább köszönjük meg. Néha akár szavazásra is bocsáthatunk dolgokat. És legyünk személyesek is: éreztessük a rajongóinkkal, hogy valós személy(ek) áll(nak) az adminprofil(ok) mögött. Ha a nevünk nem egyértelmű, „írjuk alá” a posztjainkat, hozzászólásainkat.

Reklámozás a Facebookon

Miért érdemes a Facebookon reklámozni?

• Egyszerű: nincs szükség sem kreatív, sem pedig médiaügynökségre, akár „csináld magad” alapon is létrehozhatók a reklámok – csak egy képből, egy meghatározott hosszúságú főcímből és egy szintén limitált karakterszámú szövegből állhatnak. Persze itt sem árt a szakértői segítség, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki a szűk keretekből.
• Jól célozható: a kampány célcsoportját definiálhatjuk hely, nem, kor, érdeklődési kör, munkahely és iskola (stb.) alapján is – sőt, akár külön megcélozhatjuk a rajongóinkat is.  Külön érdekesség, hogy a szűrési feltételek változtatásával párhuzamosan az oldal jobb felső sarkában változik a célközönség mérete is, tehát elejét vehetjük annak, hogy a kampányunk túl sok vagy túl kevés embert érjen el.
• Pontosan tervezhetőek a költségek: megadható a napi és a teljes maximum költségkeret, amelynek kimerítésekor a kampány automatikusan leáll. A költségek megadhatók kattintás- (CPC-) vagy megtekintés (CPM-) alapon is – mi az előbbit javasoljuk, annál az egyszerű oknál fogva, hogy jobb csak azután fizetni, aki vette a fáradságot, és átkattintott a hirdetésünkre, tehát valóban megtekintette azt, és nemcsak megjelent a hirdetés a képernyője valamelyik eldugott sarkában.

Mennyi az annyi?

Végül, ejtsünk pár szót a mérésről is, amelynek alapvetően két eszköze van:

• A Facebook Insights megmutatja, hogy az oldalunk látogatói milyen demográfiai (nem, kor, lakhely, stb.) és egyéb (iskola, érdeklődési kör, stb.) jellemzőkkel rendelkeznek, és azt is, hogy melyik posztunkat hányan olvasták, lájkolták, hányan szóltak hozzá, stb. Ez alapján képet alkothatunk arról, milyen típusú posztjaink voltak sikeresek és melyek nem.
• A Google Analytics, amely megmutatja, hogy a weboldalunkra látogatók honnan érkeztek („forgalmi források”). Mivel a Facebook-oldalunk egyik célja (feltehetőleg) az, hogy a rajongóinkat a céges weboldalunkra tereljük, és ott eladjuk vagy legalábbis bemutassunk nekik valamit, fontos, hogy a Facebook a forgalmi források között fontos helyet foglaljon el.

A fentiekben részletesen bemutattuk, mik a teendők akkor, ha cégünkkel meg szeretnénk jelenni a Facebookon. A következő posztban olyan fontos apróságokról lesz szó, mint például a közösségimédia-használat cégen belüli szabályozása.